Létesítménymérnök mesterszak (MSc)

Utolsó frissítés: 2023 november 03.

A létesítménymérnök
Mester szintű mérnök, aki komplex létesítmények műszaki ismeretének birtokában képes azok  rendszereinek tervezésére, üzemeltetésére, kutatására és modellezésére. Képes szervezési és irányítási feladatok elvégzésére akár nemzetközi szinten is.

A Létesítménymérnök mesterképzés célja olyan mérnökök képzése, akik egy létesítmény tervezésétől egészen az üzemeltetésig komplexen átlátják annak bonyolult műszaki rendszerét, és képesek azt összehangoltan a fenntartható fejlődés jegyében tervezni, alakítani; akik az alapvető környezetvédelmi- fenntarthatósági, minőségbiztosítási, jogi és gazdasági, valamint egészséggel és biztonsággal összefüggő ismeretek mellett rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, amelyek birtokában képesek elvégezni a létesítmények energetikai vizsgálatát, üzemeltetését, az épületgépészeti rendszerek tervezését. Képesek energiaracionalizálási koncepciókat és innovatív műszaki megoldásokat kidolgozni, megújuló energiaforrások költséghatékony integrálásával. Képesek kockázatmenedzsment alapú létesítményüzemeltetési stratégiák kidolgozására, tervezésére, kivitelezésére és a technikai berendezések üzemeltetésére. Felkészültek tanulmányok doktori képzésben történő folytatására.

Mivel foglakozik egy Létesítménymérnök?
Önállóan vagy csapatban akár a csapat irányítójaként a létesítmények épületgépészeti és üzemeltetéshez szükséges gépek, rendszerek, tervezésével, karbantartásával, üzemeltetésével, minőségbiztosítással, folyamatok szervezésével, kapcsolattartással magyar vagy idegen nyelven.

Milyen munkakörben dolgozhat egy létesítménymérnök?
Vezető és beosztott mérnöki munkákban egyaránt, mint pl. tervezőmérnök, létesítményfenntartó,  projektmenedzser, facility manager, stb.. (érdeklődési körtől és tapasztalattól függően)

• Épületgépész Tervező
• Építőipari beruházási projektmenedzser
• Projektmérnök, üzemeltető
• Szervízmérnök, szervízvezető
• Ágazatvezető főmérnök
• Értékesítési menedzser
• Hálózatüzemeltető mérnök

Milyen jellegű vállalkozásokban dolgozhat egy létesítménymérnök?
​​​​​​​Egyéni vállalkozástól elkezdve nagy multikig. Minden vállalati méretnél van létjogosultsága.
bővebben:
- Multi: (fogaskerék vagy, előrejutási lehetőség van, elvileg jól lehet tanulni, a hibákat rendszerint egy darabig elviseli a rendszer, a fizetés elég jól kalkulálható)
- Kis cég: (bele a közepébe, de kezdőként nehéz, nehezen tolerálja a hibákat)
- Középvállalat: (a kettő közé, lehet ilyen is meg olyan is cége és főnöke válogatja)
Végzés után milyen előnyöket ad a mesterképzés az alapképzéshez képest?
A megszerzett plusz elméleti és gyakorlati tudáson túl, azokon a munkahelyeken ahol létezik az előrelépés lehetősége előnyt jelent a magasabb szintű végzettség. Számos kutatási, fejlesztési területen valamint több szakmérnöki képzés esetében követelmény a résztvevők felé az MSc végzettség. A doktori fokozat megszerzése is csak MSc végzettség után lehetséges.

Milyen doktori (PhD) szakokon lehet tovább tanulni?
Az MSc Létesítménymérnök szakon végzettek jogosultak szinte bármilyen PhD képzésre jelentkezni, de jellemzően valamilyen műszaki irányultságú doktori iskolába jeletkeznek.

Mennyi ideig tart a mérnökképzés mesterszakon?
A mesterszakon (MSc) a Létesítménymérnök képzés 4 félév, őszi kezdéssel.

Képzés-szint	Munka-rend	Fin. forma	Meghirdetett képzés	Önköltség (félév)	Képzési idő (félév)	Kapacitás min. < max.	Személyes megjelenést igénylő vizsgaformák	Képzési terület
M	L	A	Létesítménymérnöki	támogatott	4	10 < 30	motivációs beszélgetés (Sz)	műszaki
M	L	K	Létesítménymérnöki	költségtérítéses	4	5 < 10	motivációs beszélgetés (Sz)	műszaki

 

Miben tér el a LEVELEZŐ képzés a nappali munkarendtől?
A levelező képzésben a mintatanterv teljes egészében megegyezik a nappali munkarendben tanulókéval, tehát adott félévben ugyanolyan tantárgyak vannak nappali-, és levelező tagozaton.
A levelezős munkarendben a kontaktórák időbeosztása, rendszerint az alábbiak szerint alakul:
Az első alkalmak jellemzően a meghirdetett nappali órakezdéseket megelőző héten szerdától szombatig 4 nap. Ezt követően a félév során további 6 péntek + szombat kerül kijelölésre. Ez alapvetően kéthetente van, de az aktuális nemzeti ünnepek és szabadnapok befolyásolják a konkrét dátumokat.

Milyen alapszakokról lehet MSc Létesítménymérnök képzésre jelentkezni?
A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a gépészmérnöki alapképzési szak épületgépészeti specializációja.
Meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető:
az energetikai mérnöki, az építészmérnöki, az építőmérnöki, a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a villamosmérnöki alapképzési szak.

Mit jelent a kreditelismerési eljárás?
​​​​​​​A kreditelismerési eljárás során megvizsgálásra kerül, hogy a jelentkező megszerzett kreditjei milyen mértékben feleltethetők meg (esetünkben pl. a Gépészmérnök BSc) szakon szerzett krediteknek. Az eljárás során lényeges, hogy nem automatikusan kerülnek összeadásra a valaha megszerzett kreditek, hanem az adott témacsoportokon belül, az alapképzésen (pl.  Gépészmérnök) kapható kreditekkel kerülnek összehasonlításra a hozott kreditek.

Egy példa:
A beszámítás során a természettudományos tárgyak területén 20 kredit beszámítása szükséges.
A jelentkezőnek matematikából és fizikából összeadhatóan lenne 20 kreditje, azonban nem tanult áramlástant, hőtant, anyagismeretet, és mechanikát sem. A felsorolt témacsoportok elengedhetetlen alapismereteket tartalmaznak a Létesítménymérnök MSc képzéshez, ezért az eljárás során különbözeti tárgyakat kell előírni a jelentkező számára. Ebben az esetben, az itt felsorolt témakörökből szerezhető kreditértékeket (figyelembe véve a mindenkori BSc Gépészmérnöki mintatantervet és a képzésen adott krediteket) arányosítani kell az elfogadható kreditek mértékével.

A kreditelismerési eljárásra az Egyetem elektronikus felületet működtet, amely a Kreditelismerési eljárás menüpont alatt érhető el. A weboldalon megtalálhatók az egyes mesterképzések bemeneti szakjai is. Az Egyetem minden kreditelismerési kérelem benyújtására kötelezett jelentkező részére a jelentkezés során megadott e-mail címére értesítést küld a kérelem benyújtásának szükségességéről.

Hogyan kell jelentkezni, mik a szabályok?
A jelentkezéshez szükséges benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos általános információk megtalálhatók a www.felvi.hu honlapon közzétett Felsőoktatási felvételi tájékoztató 3. fejezetében. Az elektronikus jelentkezés és a dokumentumok elektronikus feltöltése is itt történik: www.felvi.hu

Hány ponttól lehet felvételt nyerni?
A felvételi eljárásban a Felvi.hu-n feltöltött adatok alapján számítják a pontokat. A ponthatár évről évre változik.

Általános szabályok
A jelentkezés benyújtása előtt a jelentkező mindenképpen tanulmányozza a www.felvi.hu honlapon közzétett Felsőoktatási felvételi tájékoztató 3. sz. táblázatát, amelyben megtalálható, hogy az adott mesterképzésre való jelentkezéshez milyen alapképzésben szerzett oklevél szükséges. Ha ez alapján nem rendelkezik teljes kreditértékű oklevéllel, úgy a megjelölt felsőoktatási intézménynél ún. előzetes kreditelismerési eljárást kell kezdeményeznie. Részletes információk az érintett intézményektől kérhetők. A felvételi eljárás során a kreditelismerési határozatot NEM kell benyújtani! A további tudnivalók megtalálhatók a Felsőoktatási felvételi tájékoztató Előzményként elfogadott szakok, kreditelismerés c. fejezetében.
Mesterképzés esetén a jelentkező teljesítményét 100 pontos rendszerben kell értékelni, amely tartalmazza a többletpontokat is. Azon jelentkezők számára, akik esélyegyenlőség jogcímen többletpontra jogosultak, jogcímenként külön-külön kell meghatározni a maximálisan kapható pontokat, és az összes jogcímet figyelembe véve – az esélyegyenlőségben részesítendők többletpontja – nem lehet több 10 pontnál, és nem lehet kevesebb 1 pontnál.

Intézményi szabályok
Az Egyetem a mesterképzéseknél egységes felvételi pontrendszert alkalmaz az alábbiak szerint:

1. Maximum 50 pont szerezhető a mesterképzés bemeneti feltételeit teljesítő szakon szerzett oklevél oklevél-átlaga alapján. Amennyiben a Jelentkező oklevele nem tartalmazza az oklevélátlagot, akkor azt a jelentkezőnek oklevélmelléklettel, törzslap kivonattal vagy leckekönyvvel szükséges igazolnia. A számítás módja: oklevélátlag két tizedesjegyes számértéke szorozva 10-zel és a matematikai kerekítés szabályai szerint egész számra kerekítve. Amennyiben a Jelentkező az oklevélátlagot nem igazolja, akkor az alábbiak szerint történik a pontszámítás az oklevél minősítését alapul véve és számértékre konvertálva: elégséges minősítésű oklevél esetén: 2x10, közepes minősítésű oklevél esetén: 2,5x10, jó minősítésű oklevél esetén: 3,5x10, jeles minősítésű oklevél esetén: 4,5x10, kiváló minősítésű oklevél esetén: 4,8x10). Oklevélátlag hiányában az oklevél minősítése alapján számítandó felvételi pontok rögzítéséhez, amennyiben az oklevél nem tartalmaz minősítést az oklevélmelléklet vagy leckekönyv benyújtása szükséges.
2. Motivációs elbeszélgetés alapján 40 pont.
   A motivációs elbeszélgetést online módon bonyolítják le az egyes szakoknál megadott időpontban/időintervallumban. A motivációs elbeszélgetés online elérési útjáról az Egyetem minden jelentkezőt elektronikus üzenet formájában értesít a felvételi jelentkezés során megadott e-mail címén.
3. A többletpontokról röviden
   A Jelentkezők részére több jogcímen adható többletpont, de a megszerzett többletpontok összege nem haladhatja meg a 10 pontot.
   ​​​​​​​Nyelvtudásért abban az esetben jár a többletpont, ha a Jelentkezőnek két eltérő nyelvből van a pontszámítás részét képző szintű nyelvvizsga-bizonyítványa vagy azzal egyenértékű dokumentuma.

Publikáció jogcímén kizárólag tudományos folyóiratban megjelent publikáció alapján adható többletpont.

Felvételi pontok összefoglalva:

• motivációs beszélgetés: maximum 40 pont és
• oklevélátlag alapján: maximum 50 pont

Lehetséges többletpontok részletezve:
Maximum 10 többletpont adható.

• Esélyegyenlőségi maximális pont: 10 pont (fogyatékosság: 5 pont; gyermekgondozás: 5 pont; hátrányos helyzet: 5 pont)
• 2. nyelvvizsga / felsőfokú (C1) komplex: 10 pont
• 2. nyelvvizsga / középfokú (B2) komplex: 5 pont
• intézményi TDK 1-3. hely: 5 pont
• matematika szigorlat: 5 pont
• mechanika szigorlat: 5 pont
• OTDK 1-3. hely: 10 pont
• OTDK részvétel: 3 pont
• publikáció: 5 pont
• sporteredmény: országos bajnokság 1-3. hely: 3 pont
• sporteredmény: Világ- és Európa-bajnokság 1-3. hely: 5 pont
• szakmai tevékenység: 4 pont
• tudományos konferencia részvétel: 3 pont

A motivációs beszélgetés pontos időpontjáról minden jelentkezőt külön értesítést kap.

Milyen tárgyakat fogok tanulni?
A képzés során egy előre meghatározott rendnek (mintatanterv) megfelelően kell a tantárgyakat felvenni. A képzés során természettudományi ismeretek, gazdasági és humán ismeretek, épületgépészeti ismeretek, energetikai ismeretek, és szabadon választható tantárgyakból kell megszerezni az előírt krediteket.

A képzés során a következő tárgycsoportokat különböztetjük meg:

• „A” Mindenki számára kötelező
• „B” A választott specializációhoz köthető kötelező tantárgy
• „C” Szabadon választott tantárgy

A félévek során tanult tárgyak megoszlása:
Ősz 1:

• Mérnöki matematika
• Mérnöki fizika
• Hygiene és komfort
• Alapszaktól függgő kötelezően előírt tárgy

Tavasz 1:

• Menedzsment ismeretek
• Rendszertechnika
• Létesítményinformatika
• Szolgáltatástechnika
• Specializációs tárgy*
• Specializációs tárgy*

Ősz 2:

• Mérnöki gazdaságtan
• Specializációs tárgy*
• Specializációs tárgy*
• Specializációs tárgy*

Tavasz 2:

• Szabadon választható (″C″) tárgy
• Diplomamunka készítés 2.
• Szakmai gyakorlat**

A 2. félévet követően 4 hetes szakmai gyakorlati időszak következik 160 óra kiméretben, amely gyakorlat teljesítése, kritérium követelmény!

Milyen specializációk közül választhatok?
A következő specializációk közül lehet választani:

• Épületgépészeti
• Létesítményüzemeltető és -energetika

Az egyes specializációk csak megfelelő számú jelentkező esetén indulnak.

Épületgépészet
A specializációs tantárgyak:

• Megújulók alkalmazása épületeknél
• Projektfeladat (épületgépészeti tervezés, rekonstrukció)
• Építmények üzemeltetése és diagnosztikája II
• Klímatechnikai rendszerek
• Fűtéstechnikai rendszerek

Létesítményüzemeltető és -energetika
A specializációs tantárgyak:

• Építmények üzemeltetése és diagnosztikája
• Építési folyamatok tervezése
• Projektfeladat (Létesítmények üzemviteli tervezése)
• Épületgépészeti hálózatok

Milyen gyakorlati foglalkozások vannak?
A szakhoz tartozó kötelező tantárgyak, elméleti és gyakorlati foglalkozásokból épülnek fel szinte minden esetben, ezeken túl kötelező „nyári” szakmai gyakorlaton részt venni.

A szakmai gyakorlat a képzésnek azon része, amely a mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben (KKK) meghatározott időtartamban (4 hét). A szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett elméleti tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására valós vállalati körülmények között, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására.
A szakon kötelező szakmai gyakorlatot teljesíteni. Az erről szóló pontos információkat megtalálja a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendeletben, illetve a www.felvi.hu honlap Szakleírások menüpontjában.

Milyen gyakornoki lehetőségeket kínálnak?
A hallgatóknak lehetőségük van, egy un. KOOPERATIV szakmai képzésre jelentkezni. A kooperatív képzésben a gépészmérnök hallgató, az adott ipari vállalkozásnál lényegében mérnöki munkát végez. Ebben a konstrukcióban, a hallagató a hét 4 napján a vállalkozásnál dolgozik, egy napon pedig az egyetemen tanul.

Kooperatív szakmai képzés
A Kooperatív szakmai gyakorlat során a hallgatók a tanulmányok mellett szakmai tapasztalatot is szerezhetnek egy-egy neves nemzetközi cégnél.

• A MATE Műszaki Intézet egyik specialitása,
• jelentkezés (fakultatív),
• tanulmányok folytatása egyéni tanulmányi rend keretében,
• heti 4 nap gyakorlat az üzemben,
• heti 1 nap a tanulmányokra az egyetemen,
• gyakorlat után igen jó elhelyezkedési lehetőség,
• több, mint 40 partnercég.

Külföldi ösztöndíjak
A magyarországi felsőoktatási intézményekben tanuló külföldi hallgatók száma minden évben növekszik. A Bologna Folyamatnak köszönhetően a tanulói mobilitás kulcsfontosságú kérdés az Európai Unió számára. A különböző európai egyetemek egyre nagyobb számban kínálnak ösztöndíjakat, ezzel is elősegítve a tanulói mobilitás ösztönzését.  Ezen programok segítségével a világ több, mint 50 országában, a legkülönfélébb kurzusokon lehet részt venni.

• ERASMUS
• CEEPUS

További információ a felvételi eljárással kapcsolatban

MATE TECH-INFO, szeptemberben induló mesterképzések​​​​​​​

Bővebb tájékoztatás a képzésről az alábbi elérhetőségeken kérhető:

Dr. Szabó Márta, egyetemi docens
​​​​​​​(06-28 522-000/2114-es mellék, Szabo.Marta@uni-mate.hu)