A vadgyümölcsök kutatásának a Növénytani Tanszéken és a Soroksári Botanikus Kertben több évtizedes hagyományai vannak. A vadkörte- (Pyrus pyraster) és a vadalma- (Malus sylvestris, M. dasyphylla) gyűjtemény az erdészek által korábban telepített növényekből áll. A vastaggallyú körte (Pyrus nivalis), a magyar vadkörte (Pyrus magyarica), a vadkörtének a nemes körtével alkotott hibridjei (Pyrus × amphyginea) és a különböző vadszőlő fajok: a ligeti (Vitis sylvestris) és a parti szőlő (V. riparia), valamint ezek hibridjei már saját gyűjtések. Jelentős botanikai értéket képviselnek még a berkenyék (Sorbus spp.), a Mohácsy-meggy (Prunus × mohácsyana) a húsos som (Cornus mas), a kökény (Prunus spinosa) és a törpeberkenye (Aronia melanocarpa).

„Magyarország berkenyéi” gyűjtemény

A gyűjteményben egymás mellett tanulmányozhatók az eredeti élőhelyről származó,  berkenye fajok (Sorbus spp.), amely azonos ökológiai feltételek mellett történő összehasonlításra és egyéb vizsgálatokra ad lehetőséget. A gyűjteménynek elsősorban tudományos jelentősége van.

A Soroksári Botanikus Kertben a berkenyék géngyűjteményét a kert alapító professzora Kárpáti Zoltán (1909-1972) hozta létre. Növényföldrajzi, taxonómiai kutatásai mellett Kárpáti nemzetközi tekintélyű és elismertségű kutatója volt az európai berkenye fajoknak is. A Flora Europaea több kötetes nemzetközi monográfiában a szerkesztők őt kérték fel a Sorbus nemzetségről szóló fejezet megírására. Ezen munkája ma is felülmúlhatatlan.

Magyarország középhegységi tájai különösen gazdagok berkenye fajokban. Számos bennszülött fajt és élőhelyét ismeri nálunk a tudomány, a Kárpát-medencét a nemzetség egyik géncentrumának tartják. A fajgazdagság létrejöttéhez hozzájárult a fajok hibridizációs hajlama, valamint az ún. apomixis, amely a rózsafélék családjában ismert jelenség és azt jelenti, hogy megporzás és megtermékenysít nélküli embrióképzésre is alkalmasak a fajok.

Az apomiktikus kisfajok közül az egyik dunántúli berkenye fajt Boros Ádám éppen Kárpáti Zoltán tiszteletére Sorbus kárpátii-nak nevezte el. Ennek a fajnak egyik fiatal példánya a látható a botanikus kert bejáratánál. A berkenyék rendszerint rövidéletű fák, és a Kárpáti professzor által ültetett egyedek mára elöregedtek, kipusztultak a kertben, ezért korábbi egyetemi hallgatóink és később a témában doktori fokozatot szerzett kutatók segítségével a gyűjteményt felújítottuk. Összesen 20 taxon, 38 egyede található a kertben. A gyűjtemény 2023-ban,  a Bükk hegység berkenyéivel is gazdagodott. Jelenleg 7 taxon, 28 egyede található meg a gyűjteményben.