Növényfajta-portfólió

Utolsó frissítés: 2026 október 07.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem növényfajta-portfóliójának kezelése és innovációs szerepe

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) a hazai agrárkutatás és nemesítés meghatározó szereplőjeként kiemelkedő feladatot vállal a növényi genetikák fejlesztésében és megőrzésében. Az intézmény jelenleg hazánk egyik legnagyobb agrár-szellemitulajdon-együttesét tartja fenn: a MATE 2026 augusztusában több mint 500 államilag elismert növényfajtát gondoz, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a hazai mezőgazdaság versenyképességéhez, a fenntartható termeléshez és a hazai élelmiszerbiztonsághoz.
 

Stratégiai menedzsment és koordináció

A szellemitulajdon-vagyon koordinációját, nyilvántartását és gazdasági hasznosítását a MATE Tudománypolitikai és Innovációs Központja végzi. A Központ híd szerepet tölt be a tudományos kutatómunkát végző intézetek és az agrárpiaci szereplők között. Munkatársai szorosan együttműködnek az egyetemi kutatóintézetekkel a nemesítési eredmények feltárásában és védelmében, felügyelik a licenc- és fajtahasználati szerződések előkészítését, valamint támogatják a hivatali és jogi folyamatokat.

A Központ felelős a nemesítőkkel és fajtafenntartókkal kötött megállapodásokért, az éves jutalékfizetések elszámolásáért, valamint a kiviteli engedélyek és apportálási dokumentációk összeállításáért. Emellett a szakemberek folyamatosan nyomon követik az állami elismerések és oltalmak lejárati időpontjait, javaslatot téve az egyetem Szellemitulajdon Értékelő Bizottság és a felsővezetés részére a növényfajta oltalom vagy az állami elismerés esetleges megszüntetésére vagy a stratégiai lépésekről.
 

Jogi keretek és szellemi tulajdon a növény nemesítésben

A növényfajták fejlesztése és piaci hasznosítása összetett jogi szabályozási környezetben zajlik. A fajták hazai termesztésének, minősítésének és piaci forgalomba hozatalának alapvető feltétele az állami elismerés, amelyet a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény szabályoz. Az állami elismerést elnyert fajták felkerülnek a hivatalos Nemzeti Fajtajegyzékre, ami garantálja, hogy a fajta átesett a szükséges DUS- (megkülönböztethetőség, homogenitás, állandóság) és – a vonatkozó növényfajoknál – a gazdasági értékvizsgálatokon (GÉV).

Az állami elismerés azonban önmagában nem jelent automatikus iparjogvédelmi oltalmat. A nemesítők szellemi teljesítményének védelmét a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Sztv.) szerinti növényfajta-oltalom, illetve az Európai Unió Növényfajta-hivatalának (CPVO) közösségi oltalomrendszere biztosítja. A MATE portfóliójából 42 növényfajta rendelkezik hazai vagy európai CPVO oltalommal, ami kizárólagos jogot biztosít az egyetemnek a fajta hasznosítására, licenciába adására és a szaporítóanyag-forgalmazás ellenőrzésére.
 

Piaci jelenlét és gazdasági eredmények

A portfólió a tudományos érték mellett, jelentős gazdasági értéket is képvisel. 2025-ben a teljes portfólióból 73 növényfajta termelt közvetlen bevételeket az egyetem számára.

A licenc- és fajtahasználati díjakból származó árbevétel megközelítette az 56 millió forintot. A bevételek döntő hányada a CPVO európai oltalom alatt álló csonthéjasokból, héjasokból és burgonyafajtákból, valamint a kalászosokból származott. A nemzetközileg is elismert és keresett fajták közül kiemelkedik a CARMEN, RITA, AIDA, VERA, PAULUS cseresznye, az AVIMAG őszibarack, az ARTEMISZ és CORDELIA almafajták. Az oltalommal nem védett, de államilag elismert fajták körében is születnek kimagasló piaci sikerek: erre kiváló példa a Lovászpatonai Bíborhere, amely jelentős fajtahasználati díjbevételt termel.

A licenciadíjak mellett a MATE minőségi szaporítóanyag-értékesítésből – főként kalászosok, csonthéjasok és szőlőfajták esetében – éves szinten közel 20 millió forint árbevételt ér el.
 

A jövő irányai: dinamikus portfólióbővülés

Az egyetem az elmúlt években tudatosan törekszik arra, hogy növelje az oltalom alatt álló fajtáinak arányát. Ebben a munkában kiemelkedő szerepet vállal a Kertészettudományi Intézet, a Szőlészeti és Borászati Intézet, valamint a Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet.

A folyamatos kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként a portfólió folyamatosan frissül: 2026-ban újabb cseresznye-, dió-, kamilla-, levendula- és csipkebogyófajták kapták meg az állami elismerést és kerültek fel a Nemzeti Fajtajegyzékre. Ez az elismerés jelenti a zöld utat ahhoz, hogy a MATE legújabb nemesítési vívmányai megjelenhessenek a termesztőknél és a fogyasztók asztalán, tovább erősítve a hazai agrárium innovációs alapjait.