Hazai és romániai cégek tanácsadói ügyféligényeit vizsgálta a MATE több egyetemmel együtt - Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem
Tartalom megjelenítő
Létrehozva: 2025 február 25.
Hazai és romániai cégek tanácsadói ügyféligényeit vizsgálta a MATE több egyetemmel együtt
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) több hazai és határon túli felsőoktatási intézménnyel karöltve, továbbá a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara (BKIK) támogatásával azt vizsgálta, hogy hogyan és miért alkalmaznak vagy nem alkalmaznak a különféle vállalatok, intézmények és non-profit szervezetek menedzsment tanácsadókat. Dr. Poór József, a MATE professor emeritusa, a kutatás vezetője szerint az empirikus vizsgálat eredményéből kiderül, hogy akik eddig nem foglalkoztattak tanácsadókat, azoknál több esetben is tervbe van véve a konzultánsok alkalmazása.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Metropolitan Egyetem, a Kodolányi János Egyetem és a Pécsi Tudomány Egyetem, továbbá a Komáromi Selye János Egyetem és a Kolozsvári Egyetem oktatóinak és kutatóinak részvételével lezajlott vizsgálat során 152 magyarországi és 64 romániai szervezet került az empirikus vizsgálat középpontjába. A szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy a vizsgált szervezetek alkalmaznak-e tanácsadókat a szervezetvezetés valamely területén, továbbá rendszeresen teszik-e ezt. Az eredmény egyértelműen arra utal, hogy az első megbízás segít ledönteni a pszichológiai korlátot, az ügyfél bizalmatlanságát, és a továbbiakban sokkal könnyebben, ezáltal rendszeresen von be munkájába vezetési tanácsadót.
A kutatás hazai és román tapasztalatai egyértelműen igazolják, hogy a tanácsadás egy olyan bizalmi szolgáltatás, ahol a személyes kapcsolatok és a közvetlen, pozitív élmények megkerülhetetlen elemei a sikeres kiválasztásnak.
A felmérésből kiderül továbbá, hogy az ügyfelek szívesen működnek együtt – legalábbis néhány területen – a már megszokott, bevált tanácsadóval. A válaszadók által leggyakrabban megjelölt területek, ahol alkalmaznak vezetési tanácsadót, a magyar és a román mintában a képzés, a HR, a pénzügy, a kockázatkezelési és a marketing területek voltak.
Dr. Suhajda Csilla Judit, a MATE egyetemi docense szerint a tanácsadási szolgáltatások igénybe nem vételét mind a magyar, mind pedig a román vállalkozások leginkább a pénzügyi erőforrás megteremtésének nehézségével, illetve a megfelelő szakemberek ismeretének hiányával indokolták. A magyar mintára jellemző, hogy alapvetően tisztában vannak a tanácsadási piac jellemzőivel, sajátosságaival és szereplőivel, de vagy a korábbi tapasztalatok miatt, vagy pedig a bizalmatlanság okán nem éltek a szolgáltatás lehetőségének igénybevételével. Ezzel szemben a romániai cégek válaszai alapján azt találták, hogy a bizalom és a nyitottság sokkal nagyobb a tanácsadási szolgáltatások irányába, mint a magyar válaszadók esetében, itt ugyanis a tanácsadást elutasítók aránya elenyésző.