A projekt tartalmának bemutatása: A Kárpát-medence különleges adottságai és helyzete miatt rendkívül mozaikos, de ugyanakkor szerves egységet alkot. Adottságai alapján kimagasló genetikai értékek tárháza. Ezen értékek nemzetünk megújuló stratégiai erőforrásai. Megőrzésük és fejlesztésük az eredményes gazdálkodásunk és végső soron fennmaradásunk záloga lehet.
Agrár-innovációs projektünkben a Kárpát-medence növényeinek genetikai hasznosítását célozzuk.
Első lépés a kutatási infrastruktúra, a Tudáspark kutatóépület kialakítása, az 500nm-es klímaház felújítása, kutatási eszközök, laboreszközök és gépek beszerzése, a kutatást szolgáló konténertelep és fajtaválaszték helyének kialakítása, bemutatókert létrehozása, informatikai háttér megteremtése, és növényvédelmi rendszer felállítása.
Beszerezzük a kutatási tevékenység növényeit és a kutatási anyagokat.
A kutatást saját munkatársakkal és külső kutatókkal, konzorciumi tagokkal kooperálva kívánjuk végezni megbízási vagy szolgáltatási szerződés keretében a megvalósítás helyén.
Alapkutatási, alkalmazott kutatási, kísérleti fejlesztési és eljárási innovációs tevékenységeket végezünk. Alkalmazatott kutatási feladatként növénycsoportonként meghatározzuk a klímaváltozásnak és a növekvő környezetszennyeződéseknek eleget tevő növényi genetikai alapokat, majd kísérleti fejlesztésként tervezzük a piacra szánt fajtajelöltek kiválasztását és a szuperelit anyag előállítását (prototípusok, a prototípus fejlesztés előkészítéseként).
A hazai mezőgazdasági kutatómunkában úttörőként alkalmazzuk a kutatói csoportok célirányos, informatikával támogatott innovációs együttműködését növényvédelmi kutatással kiegészítve.
A programunk célja, hogy a régióban a mezőgazdaság számára munkahelyteremtő, vidékmegtartó agrárprogramot indítsunk, a folytonos innovációval biztosítsa a fenntarthatóságot.
A Szent István Egyetemen működő kutatócsoportok:
Öntözési kutatócsoport: a kutatócsoport a Tessedik Campus kísérleti területein, illetve a campus laboratóriumaiban végzi kutatómunkáját. A projekt során vizsgálatba vont mezőgazdasági, gyógy- illetve zöldfelületi növénycsoportokon végez vízhasznosítási, öntözési kutatásokat, meghatározva azok vízigényét, vízhasznosítását. A kutatás segíti a szárazságtűrés alapjainak, nemesítésének, valamint technológiájának kidolgozását. Ez a klímaváltozás tükrében jelentősen segíti a Pannon régió növényeinek minél szélesebb körű hasznosítását.
Arborétumi, kertészeti öntözési kutatócsoport: a kutatócsoport elsősorban fás szárú (fa és cserje) növények vízigényének, szárazságtűrésének kutatását végzi. Ehhez egy új vezérelhető öntözőrendszer kialakítása is megtörténik. Az arborétum növénygyűjteménye kutatási alapot is ad a fás szárú növények hatóanyag-kutatásának is.
Hatóanyag kutatócsoport: a kutatócsoport vizsgálatokat végez lágy és fás szárú növények eddig nem, vagy ritkán kutatott növények hatóanyag tartalma területén. A kutatás kiterjed a növények hatóanyag tartalmának növelésére (együttműködve az Öntözési és Kertészeti öntözési kutatócsoporttal), valamint a nehezen szaporítható gyógynövények mikroszaporítási technológiájának kidolgozása területére is.
Zöldfelületi kutatócsoport: a kutatócsoport célja feltárni azokat a Pannon régióban fellelhető szélsőséges területeken előforduló olyan növényeket, amelyek akár dísznövényként, akár gyógynövényként, akár mezőgazdasági hasznosításban szóba jöhetnek. A kutatócsoport szintén együttműködik az Öntözési kutatócsoporttal, ahol a növények vízigénye, és öntözési technológiájának kidolgozása történik.
Alapstressz kutatócsoport: a kutatócsoport kiválóan egészíti ki a többi kutatócsoport munkáját. Ahhoz, hogy jól tudjuk szelektálni a szélsőséges területekhez alkalmazkodó növényi taxonokat, ahhoz szükség van növényélettani alapkutatásokra. A vízhiány és a szélsőséges talajadottságok stresszhelyzetet okoznak, melyek növényélettani változásait vizsgálja a kutatócsoport. |
